csikin szűpü
2008. szeptember 01. hétfő
Este még megtudtam, hogy holnap lesz ismét egy találkozóm a japán lánnyal. Mégpedig egy ebéd program fog következni. Ki is találtuk jól Enivel, hogy akkor most Újházi Tyúkhúsleves fog következni. A levest pedig egy Somlói galuska fogja követni desszertként. Nekem már a nyál összefolyt a számban a gondolattól is, így vártam már nagyon a pillanatot, hogy egy picit levegyem Eni válláról a terhet és egyek végre egy finomat.
Elötte azért beugrottam még dolgozni a céghez, mert nem árt ha ott vagyok, gyorsabban tudunk haladni a dolgokkal. Csinálgattam a HelloBroker projectet is és a HelpBox projectet is. Vicces, hogy mindkettő beceneve HB, így sohasem tudom, hogy mire gondol valaki, ha megkérdezi, hogy na és hogy álltok a HB-val? :) Milyen jó érzés is, amikor az ember nem tudja, hogy hova nyúljon annyi a munka. Persze én ezt élvezem, különben bizonyára nem csinálnám.
No de végre eljött az ebédidő, elugrottam Emy-chanért a Ferenciek terére. Kaptam Enitől egy hatalmas nagy ölelést és csókokat. Láttam rajta, hogy eléggé kimerült, ráádásul fájni kezdett megint a foga, de most kivételesen nem az, amit betömtek, hanem az, amelyiket a tömés nyomott, mert nem csiszolták le rendesen. Most már aztán igazán megcsinálhatnák neki rendesen. Nem azért fizet az ember egy csomó pénzt, hogy aztán aludni se tudjon a fájdalomtól. Lényeg a lényeg, hogy picit levettem a válláról Emy-chat és elindultunk a mix-r pizza (Bosnyák tér) felé. Egyre rondább házakat és utakat láttunk. Hiába, A Bosi és környéke nem arról híres, hogy gyönyörű építmények vannak a környéken. Viszont Budapesten ha jó újházi tyúkhúslevest akarsz enni, akkor a Mix-R pizzát kell választanod, mert isteni a kajájuk. Pár alkalommal problémám volt ugyan a pincérnővel, de egy ideje eltünt. Remélem önszántából távozott, mert teljesen kiakasztott, amikor a spagettihez hozott nekem kést és villát. Először nem is értettem, azt hittem h viccel. Aztán rájöttem, hogy nem tudja, hogy ehhez villa és kanál jár.
Ezeket a kis apróságokat leszámítva az étel isteni, ezért is mentünk oda. Közben Eni hívott, hogy késöbbre tette a fogorvos az időpontot, így maradt időnk, nem kellett rohanni. Legalább el tud intézni pár dolgot, amíg én lefoglalom a lányt. Mivel japánban nem nagyon van meggy, így meggylevet kért inni, majd rendeltem helyette. Újházi tyúkhúsleves + Somlói. Mivel az adag persze itt is jó nagy, picit aggódtam, hogy nem fog-e kipukkadni, de éppen a határon hagyta abba a kajálást. Kértem neki külön erős pistát, hogy úgy egye, ahogy a nagyok. Minden férfi telenyomja erőspistával a leveseket, mert attól lesz finom szerintük a leves. Szerintem nem, de ezen nem fogok senkivel sem összeveszni. Emynek ízlett a cucc, csak nem értette, hogy hogyan lehet kanállal enni a levesben lévő tésztát. Pálcikával szerinte könyebb. Osztom a véleményét, de sajnos nem kaptunk pálcikát, de hősiesen küzdött a kanállal is.
A desszertet is befalta gyorsan. Tetszett neki a sok csoki meg a tejszínhab es a diós keverék is ízlett neki. Persze mint megtudtam éppen diétázik, még jó hogy csak ennyit ettünk... mi lenne ha nem diétázna? Kaja után elugrottunk a parlamenthez, hogy vegyünk jegyet a holapi túrára, de 30 perc sorbanállás után közölte velünk a pénztáros, hogy sajnos már egy ideje csak az adott napra lehet venni jegyet, előre nem. Menjünk vissza holnap és majd akkor. Nem igazán értettem ezt a dolgot, de el kellett fogadni. Jegy nélkül vánszorogtunk tovább a Ferenciekre. Emy a nap ellen védekezve magáraterítette a pulcsiját. Azt hittem hogy fázik, de mondta hogy szó sincs róla, csak nem akarja hogy süsse a nap, mert nem lesz szép fehér színe. Na ez az amit egy eruópai nő sohasem fog megérteni. :)
Sajnos a Match-ben kicsúszott tejlesen a kezeim közül és nekiállt vásárolni mindenféle instant leveseket, meg fagylaltport, illetve egy gaulloises cigarettát is vásárolt, mint "magyar jellegzetesség". Nem tudom, hogy miért nem kérdezett meg akkor engem, de azért elég gyorsan lekapkodta a polcról a cuccokat, mielőtt megszólalhattam volna. Aztán a Deákig sétáltam és átadtam Eninek újra, én pedig mentem vissza dolgozni még egy picit. Aztán már pakoltam is össze és mentem japán órára. Jó egy órával elötte találkoztam Enivel, akivel megpróbáltuk kihasználni az időt, hogy végre egy kicsit kettesben lehetünk.
Óra után pedig Emy-chant még nem hozták vissza a megbeszélt helyre, így hazamentünk és megbeszéltük a bébicsőszökkel, hogy hozzák teljesen haza, ha nem nagy probléma. Mikor mentem el Enitől pont összefutottam vele, amint egy rózsát szorongatva és egy zacskó kacsacombbal a kezében vidáman sétált haza. :D Azért ez nem mindennapi látvány :D
| 
Hozzászólások
