sörözés
2008. augusztus 31. vasárnap
Miután felébredtem, fejlesztettem az EVE-ben egy-két skillt magamnak, majd nekiálltam tanulni. Van egy kis elmaradásom a japánnal kapcsolatban, próbálom magamat behozni. Egyelőre egész nagy sikerrel. Volt még egy kis időm arra is, hogy megtervezzem a jövőhetemet, mert mivel genie rámhagyta a céget, nekem kell az egész cég terhét cipelnem a vállamon :D Azért egész jól megy eddig. Rámhagyott egy csomó munkát is, mert már csömöre lett az egyik projekttől. Van rá egy hetem, hogy befejezzem. Egyelőre csak egy modult írtam meg belőle, de úgy látom, hogy tényleg elég jól lehet haladni vele, nem fogunk elcsúszni. Ő pedig végre kipiheni magát Katával. Kata mellesleg betegesen rákattant a FaceBookra. Teljesen úgy tekint rá, mint valami teljesen új dologra. Nem mintha nem lenne iwiw accountja, de mégis, valamilyen okból kifolyólag el van ájulva a rendszertől. Sohasem fogom megérteni ezeket a közösségi portálokat, hogy miért okoznak egyeseknek mentális koelégülést csupán azzal, hogy regisztrált accounttal rendelkeznek.
Délután Imre felvetette, hogy mi lenne ha este söröznénk nála. Mondtam, hogy felőlem oké, egy kis vasárnapi sörözésbe még nem halt bele sohasem az ember. Felhívtam S-t is, hátha van kedve csatlakozni hozzánk. Éppen kiscsillag koncert lett volna a ZP-ben amire indult volna, de a kedvünkért lemondta. Tisztára mint régen, mikor még a gimiben együtt ökörködtünk.
Imre értem jött az Alfetta GTV-vel, és már robogtunk is a kelenföldi buszpályaudvarra, hogy felszedjük S-t. Rövid várakozás után fel is tűnt és bepattant a kocsiba. Robogtunk is a Déli felé, fel a hegyekbe, ahol leraktuk a parkolóba a kocsit és beleültünk a hétvégi kocsiba. Pont annyi idős a kocsi mint én. Nem kell sokat várni tőle, komótosan MAX 90 Km/h-val tud menni, így nem kell attól félni, hogy leszakítja a fejünket a menetszél. Legurultunk vele a hegyről és már ott is voltunk Imrénél. Meglepett minket pár üveg sörrel és egy finom vörösborral is kedveskedett nekünk. Igazán jó házigazda módjára viselkedett. Csináltunk zenét és ismét meghallgattuk egymás érdekes-kevésbé érdekes dolgait. Útközben kiugrottunk a boltba venni még kaját, mert éhes voltam. Persze nem kell rosszra gondolni, csak egy helyes kis háromszögszendvicset vettem, mert vigyáznom kell azért az alakomra. Megint sikerült egy kis lelket önteni S-be, mert eléggé rossz hangulatban volt most is. Sohasem elégedett magával, még egy picit sem, pedig minden oka meg lehetne rá. Hány embert ismetek a környezetetekből, akinek 24 évesen már van egy saját lemeze, amit a Kispál és a Borz együttes dobosának a körzeműködésével adtak ki? Ha ismertek ilyet, akkor az az ember is joggal lehet büszke magára.
Este beszéltem Enivel, akik közben hazaértek. Jó hulla fáradt volt szegény. Egész nap több mint 300 Km-t vezetett. Holnap látni fogom végre és ez sok energiát ad... már nagyon hiányzik.
Hozzászólások
|

