itthon
2008. augusztus 21. csütörtök
Tegnap még nem tudatosult bennem, hogy itthon vagyok, mert Eni mellett az ember teljesen kiver minden egyéb goldolatot a fejéből. Kora reggel leugrottunk vásárolni, mert alig volt már otthon valami kaja. Képeket feltöltöttem, összepakoltam és hazajöttem. Amikor leszálltam a 103-as buszról, akkor borultam ki először. A boltban is csomó ellenszenves dolgot láttam. Mindenki keserű arccal dolgozik, beleszól a másik munkájába, fenyegetőzik. Ahelyett, hogy csinálná tényleg lelkiismeretesen a munkáját és ha valami jogos kritikát kap, akkor elfogadja és inkább tanul belőle, mintsem vitatkozik értelmetlenül. A buszon eligazítottam még egy hölgyet, aki teljesen össze volt zavarodva, mert egy piros hetes busz jött 103-as felirattal és azt hitte, hogy van külön piros 103-as is és nem tudta, hogy megáll-e a busz ott, ahol neki kell. Kedvesen informáltam, hogy ez egy szimpla százhármas és ne aggódjon, meg fog állni a Prielle Kornélián. Nem is történt ez másképp. Leszállás után egy kis undor fogott el. Mindig ezt éreztem, amikor hazaértem régebben .de-ből. De tudom, hogy most már vannak jelek, hogy nálunk is fejlődésnek indultak a dolgok, csak olyan nehéz néha.
Mindig a nehezebb utat választom, de már kezdek fáradni és olyan jó lenne egyszer a kényelmesebb útra térni és kimenni külföldre dolgozni és lakni. Legyen az bármelyik fejlettebb állam. Persze ehhez mindnképpen el kell végezni az egyetemet és utána meglátjuk mi lesz.
Az egész napom arról szólt, hogy az olvasatlan E-maileket elolvastam, beszéltem a cégeimmel és megnéztem, hogy milyen feladatok várnak rám majd holnap. Csináltam pár ezer forintos "hotfix"-et, amit már pár napja meg kellett volna csinálni, csak nem volt alkalmam E-mail olvasni, mert nem volt netem az utolsó pár napban. Átugrottam 2 körül Naccához is, átvittem neki a csokit meg adtam nekik puszikat. Enni nem nagyon volt kedvem, így inkébb csak 1-2 joghurtot ettem helyette. Valahogy inkább szomjas voltam ma. Délután pedig 5 körül elmentem futni egy órát a volt BEAC pályára, hogy edzésben tartsam a lábamat. Ma ugyanis nem sétáltam órákat. Vettem egy havi futóbérletet is, ha már arrajártam. Nem nagyon esett jól, talán túl meleg volt és nem vittem magammal vizet. Valahogy pont egy órára jött ki a dolog. Persze Jamm még nem ért haza. Egész nap dolgozott, utána meg Apival sétáltak picit a környéken. Gyorsan lezuhanyoztam és vidinnek elkezdtem csinálni a már beígért EVE KillBoardot. Tényleg tökre jo kis cucc. Aztán felvettem a tárgyaimat az ETR-ben, így most már tudom, hogy mikre kell számítanom. Azért remélem jól fog menni. Picit több időt kell belefektetnem a tanulásba és hamar megtalálni azokat a dolgokat ami nem megy és menni korrepetálásra. Ez talán a legfontosabb. Ja és sokat gyakorolni.
Az est fénypontja egy rögtönzött randi Enivel, sok puszi és ölelés jutalommal. Kár, hogy a holnapi nap nem kezdődik így. Egy baj van még: semmi kedvem holnap dolgozni, pedig érdekes dolgot fogunk csinálni. A nagy rendszeren kívül - storage, tepsi - minden leöltözött már a szerverterembe. Holnap gyorsan össze kell szinkronizálnom a tepsispare-t a tepsivel, utána átkapcsolni az éles rendszert on-the-fly a spare rendszerre. Így már le lehet állítani a tepsit és leköltöztetni őt is. Utána pedig visszaváltani a szinkronizáció irányát és a spare ismét csak spare üzemmódban működne tovább. Előre láthatólag egy 2 óra alatt bőven végzek ezzel, csak nem érzem fontosnak a fizikai jelenlétemet a műveletnél. Bár azért illene bemennem. Talán majd úgy 10 körül.
| 
Hozzászólások
1. dpspeti | 2008. augusztus 21. csütörtök - 22:39
Hát én mst epp Munchenben vagyok a projektunk miatt, de pl itt nem látom az oriási kulonbseget, viszont pl Darmstadtban szivesen élnék... Jo, mondjuk nem Munchen kozpontjában vagyok, de akkor is. Amugy pl etkezesileg nehezen birom a nemet kosztot...a sok sertést meg ilyesmit...
Korrepetácio meg nem kell, nem vagy te elveszett ember :) Majd szepen kérdezel tolem, ha vmit nem tudok, majd a kedvesem, aki most végzos, de már a numanal tanszeken oktat, biztos tudni fogja :D Hajrá :)
