hajnali rutin
2008. szeptember 15. hétfő
Jó korán keltem ma is. 7 órára ugyanis a budaőrsi virágpiacon kellett lennem, hogy beüljek a kis fekete autóba, amin vezetni tanulok. Nem vagyok elégedett magammal. Sőt, kifejezetten elégedetlen vagyok. Valahogy nem érzem a kocsit még mindig. A nagyobb bajom pedig az, hogy alig kapok időpontot, és majdnem másfél hetente egy alkalmam van csak gyakorolni. Ez pedig nem tűnik nekem jónak. Szeretnék inkább 1-2 naponta járni aztán gyorsan vizsgázni. Persze ez azért lehetetlen, mert már most be van táblázva az oktatóm novemberre.
| 
erdély - hazaút
2008. szeptember 14. vasárnap
Kora hajnalban indultunk el Erdélyből, de még elindulás elött kaptunk a panziós nénitől útravalót is, hogy ne haljunk léhen a hosszú úton. Tervünk az volt, hogy ne arra menjünk haza amerről jöttünk, hanem a másik útvonalon. Valami azt súgta nekünk, hogy rövidebb lesz az út, vagy legalábbis kevesebb kamionossal fogunk találkozni. Amikor elindultunk még korom sötét volt, reflektorral világítottuk meg az utat. Sebi nem vállalta be az első szakaszt, így Eni volt a bátor sofőr. Sebi inkább ledőlt még aludni 2 órát Bebi ölébe. Végül mindketten elszunnyadtak, mi pedig csak mentünk-mentünk és azt vettük észre, hogy eszméletlenül jól haladunk. Csak úgy repültünk. Eni nyomta neki rendesen, amíg ki nem világosodott.
erdély - gyilkos-tó
2008. szeptember 13. szombat
Ejszaka jó hideg volt, reggel pedig arra keltünk, hogy csúnya, nagy felhők vannak az égen és esik az eső. A tegnapi nap is így indult, de a végére kisütött a nap. Sajnos a mai nap nem ígérkezett ennyire szerencsésnek. A szokásos svédasztalos reggeli és kávé után az összes meleg ruhát magunkra vettük és beültünk a kocsiba. Nagyon morcos volt az idő, pont jó egy Gyilkos-tó körútra. Laza 110km -t kellett megtenni hogy odaérjünk.
erdély - Szent Anna-tó
2008. szeptember 12. péntek
Reggel aludtunk egy óriásit. Felébredtünk elég korán azért, de magunkra erőszakoltuk, hogy pihenjünk még egy kicsit, elvégre is elég hosszú út ál elöttünk és mögöttünk is. Sebiékkel az volt megbeszélve, hogy 9kor reggelizünk. Szerintem Bebi jó korán felébresztette szegény Sebit, aki kénytelen volt felkelni. Pedig mennyire hangoztatta, hogy délután szeretne felébredni. Aztán egyszercsak hallottuk ahogyan Bebi + Sebi settenkednek az ajtónk elött és halkan sugdolóznak, hogy most mit csináljanak. Csendben elővettem a fényképezőgépemet és rákészültem a pillanatra, amikor benyitnak.
Szerinted fent vannak már?
Nem tudom, de most keltsük fel őket?
Lehet be kellene kopogni...
Most akkor tényleg benyissunk?
De mi van akkor ha még alszanak?
erdély - az út
2008. szeptember 11. csütörtök
Baromi korán keltünk. Alig tudtam kinyitni a szememet. Szép csendben összeszedtük magunkat és vártuk Sebit, hogy befusson a kocsival. Addig ettünk valami kis apró reggelit és a cuccokat leraktuk az ajtó elé. Végül csöngettek. Lehurcolásztuk a pakkjainkat és beültünk a kocsiba. Mivel Sebi nem ismerte Budapestet, Eni vállalta be a vezetés első szakaszát. Szerencsére kora reggel nincsen forgalom és mint kés a vajban tudtunk haladni a Miskolc felé vezető úton. Békésen hallgattuk a rádiót, beszélgettünk, amikor hirtelen teljes hangerőn elkezdett üvölteni a rádió. Baromira megijedtünk mindannyian. Első nekifutásra nem találtuk, hogy hol tudjuk lehalkítani.
erdély - előkészületek
2008. szeptember 10. szerda
Ma este rákészültünk a nagy napra. Szereztünk kocsit, egy Seat Alhambrát. Ezzel szerettünk volna nekivágni a több mint 700 km-es távnak. A végcélunk Erdély/Sepsibükszád volt, ahol Bebi összeköttetései révén kedvezményesen lehetőségünk nyílt egy szép kis panzióban megszállnunk. Az autóért Sebinek kellett elmennie, mert nekem egyetemen volt jelenésem, Eninek dolga volt, Bebi meg nem vezet. A problémát az okozta, hogy Sebi nem nagyon ismeri Budapestet és az autóért Soroksárra kellett kimenni, ahol még én sem sokat jártam és az utcakereső.hu beolvasásán kívül nem sokban tudtam segíteni neki ebben.
első nap az egyetemen
2008. szeptember 08. hétfő
Elkezdődött az egyetem, én pedig ismét ott ülok az első sorok egyikében és szívom magamba a tudást. Az egész ma kezdődött. Nagy tervekkel vágtam neki újra ennek az egésznek. Ezúttal meg fogom csinálni és nem fogom abbahagyni semmiféleképpen sem. Ebben segít a főnököm is, aki mellettem ül, hiszen Ő is bevállalta a sulit. Azért ez így igen vicces, hogy tényleg ott ülünk egymás mellett. Az első nap, azonnal hozott pár váratlan eseményt...
ejtőernyős ugrás
2008. szeptember 07. vasárnap
Ismét rémálmom volt éjszaka. Azt álmodtam, hogy elloptam egy autót és veszélyeztettem másokat. De mivel valami elhárításnak dolgoztam és jól elmaszkíroztam magamat a lopás alatt, amiről persze készült videó, csak a főnököm ismert fel. Ő pedig bejött hozzám és azt mondta, hogy amennyiben még röviebbre vágatom a lábamat, akkor biztosan senki nem fog rám gyanakodni, mert úgy már nem érem el a kuplungot sem. És akkor megcsinálták rajtam a műtétet. Picit lesokkolt. Még ébredés után is tökre szarul voltam. De végül felébredtem teljesen és láttam h mellettem szuszog Eni :)
arigató, pécsely
2008. szeptember 06. szombat
Annyira jó volt Enivel aludni. Nagyon hiányzott már a közelsége, az illata. Arra ébredtem hajnalban, hogy Bebi éppen indult haza Veszprémbe, mert este vendégeket várt - köztük minket is - a pécselyi telkükre. Persze csak este volt a találkozó, nekünk meg addig még volt egy-két feladatunk. Én hazarohantam, összepakoltam és siettem vissza az Urániához, mert onnan indultunk az Arigató nevű új japán kajáldába, ahol még nem voltunk. Minden japán csak jót mondott erről a helyről. Nagyon kíváncsian vártuk, hogy milyen lesz.
végre enivel
2008. szeptember 05. péntek
Ma nem mentem be dolgozni, mert pénteken mindenki tökre hamar lelép és teljesen feleslegesnek érzem elkótyavetyélni azt az időt, amit utazással töltök. Helyette lehet haladni a dolgokkal, tanulni, dolgozni, vagy éppen Enivel találkozni. Délelött dolgoztam, megcsináltam végre az eltűnt dobozokról a statisztikát, majd a sok ezer emberes listát elküldtem Tibeenek. Utána összepakoltam és minden cuccommal együtt átmentem Enihez. Meglepetésemre Bebi is ott volt még, mert fájt a hasa, aminek hatására aludt egy nagyot.
Legfrissebb Újabb 5 | 6 | 7 | 8 | 9 Régebbi Legrégebbi
